Ket hetig nem volt suli, a szunet alatt rengeteg mindent csinaltam, kezdjuk az elejen.
Ramadan vegeztevel az egy honapos bojt utan a 2 napos Lebaran (vagy ahogy az arabok hivjak: Idul Fitri) kovetkezik: csaladlatogatas, zaba, csaladlatogatas, zaba... van egy sajatos indonez szokas is ilyenkor, ami mas muszlim orszagokban nincs igy: a bocsanatkeres mindenkitol mindenert. Ez alatt a ket nap alatt mindenki csaladostul hazautazik szulofalujaba idosebb rokonaihoz. A busz- vonat- es repulojegyeket mar hetekkel ezelott megveszik, kulonben nem marad, az autopalyak bedugulnak, a turista latvanyossagok pedig tomve vannak.
En is ellatogattam fater gyokereihez Kalasanba, egy kis faluba Jogja varosatol 17 km-re keletre. Nincs messze, kb 5 ev es osszeno a varossal. Dian (rokoni kapcsolatunk nehany sorral lejjebb) vitt el dednagyapam hatalmas oreg hazaba, ahol apukam es szamtalan unokatestvere felnott. Dian ma is ott lakik csaladjaval es meg jonehany bacsival, nenivel, gyerekkel, akikhez fuzodo rokoni szalaim megertese igen hosszu idot vett igenybe...
Az ugy volt hogy: Dednagyapam Marto Sukardjo (akinek kb 10 testvere volt), felesegul vette dednagymamamat (akinek szinten kb 10 testvere volt). Szuletett nekik 8 gyermekuk, az en nagypapam a masodik, o a legidosebb fiu a csaladban. Aztan dednagypapam felesegul vett egy masik nenit is, aki mellesleg az elso feleseg huga. Szoval o az en potdednagymamam, de egyben "dednagynenem" is. Ez a neni 6 masik gyermeket hozott vilagra. Ja es o meg el. Mikor beleptem az ajton es megtudta hogy ki az apam, ossze-vissza szagolt (mert itt szagolnak, nem cuppantanak), es ugy kapaszkodott belem, nem akart elengedni. Kisgyerekkent emlekszik meg apukamra. Ezzel a szagolos-kapaszkodos reakcioval tobbszor is talalkoztam, amikor oregeket latogattunk. Igyekeztunk senkit sem kihagyni a latogatasbol, mert a hirem mar megelozott... neha tok gaz, hogy rolam mindenki tudja ki vagyok, en meg csak kapkodom a fejem.
Dian a masodik feleseg unokaja, es az o szulei raadasul unokatestverek. Ket nagymamaja testver ugyanis. Dian tehat bar csak nehany evvel idosebb nalam, apukamnak nagyapai agon "fel-unokatestvere", nagymamai agon pedig masodunokatestvere duplan :) (aduh! bingung ya.)
Nem ritka, sot nagyon is gyakori errefele, hogy a generaciok ide-oda csuszkalnak. Ebben a legviccesebb egymas megszolitasa. Javan ugyanis ezt ugy illik, hogy a megszolitando szemelynek a neve ele teszem az ugymond "rangjat". Ez mas es mas attol fuggoen, hogy idosebb vagy fiatalabb testvernek a gyereke, szuleim vagy nagyszuleim generacioja vagy esetleg eggyel "alattam" van. Es itt nem szamit a kor. Csakis a bonyolultnal bonyolultabb rokoni kapcsolat. Pl van itt nehany nalam joval fiatalabb kisfiu, kislany (a legkisebb 10 eves), akik nagyapam utolso testvereinek gyerekei, es nekem ugy kell szolitani oket, mint a nagyneniket, nagybacsikat, hiaba vagyok ketszer annyi idos. Nekik raadasul nagyapam idosebb noverenek szalan mar unokaik is vannak, akik oket nagymamanak, nagypapanak szolitjak, bar egyidosek. Hehe. Na es az egeszet csak tovabb bonyolitja a javai nyelv, aminek 3 kulonbozo szintje van. Tulajdonkeppen harom kulonbozo nyelv. Mas szintet kell hasznalni, ha velem egyenranguval beszelek mast, ha oreggel beszelek, mast ha a kirallyal...
Naszoval hatalmas egy csaladom van. Motorozgatok a faluban es arra jovok ra, hogy minden hazban rokon lakik. Na ez nagyapam csaladja, es akkor most kovetkezzek nagymamame. Nagymamamek 10-en testverek... a tobbit pedig el lehet kepzelni :) Egyebkent a varosban nagymamam unokatestverenel lakom felesegevel, elso fiuk felesegevel es ket kisgyermekevel, a gyerekek egy tavoli nagybacsijaval, es ket kb velem egyidos cimborammal: a harmadik fiuval (akit eszerint nagybacsinak kene szolitanom) es egy hozzam hasonlo modon idecsoppeno harmadunokatestveremmel. Es a cseleddel, vagy inkabb "segitseggel", ahogy itt hivjak (aki most nincs itt so moshatom egyedul a szennyesem...). Na es hebe-hoba itt alszik 1-2 errejaro rokon.
Ja meg a szellemekrol se feledkezzunk meg :)
Hat maganyos az nem vagyok. Volt kit latogatni a szunet elso nehany napjaban. A tobbi elmenyre mar nem maradt idom. Pedig van boven. Majd holnap folytatom.

Szeptember 13-an elkezdodott a Ramadan honap, a 30 napos bojt, mely alatt muszlim barataink kivul-belul megtisztulnak. Napkelte utan egeszen napnyugtaig tilos enni-inni. Ez azt jelenti, hogy kb hajnali 3-kor felkel a famili, reggeliznek egy jo nagyot, majd visszafekszenek aludni meg nehany oracskara, s a legkozelebbi eves-ivas csak kb este 6-kor kezdodik, amikor a muezzin hangja megszolal. Egyik nap eppen autoban ultunk, s mikor a radioban elkezdett enekelni a bacsi, azonnal elokerult a kajasszatyor az ules alol, benne datolya meg mindenfele finomsag. Az utcai kajaldak (warung) nagy tobbsege is zarva van napkozben...aztan amikor a nap mar keszul lemenni, kinyitnak, az emberek pedig kiulnek az utcara, s a foldon ulve egyutt kezdik meg a nagy zabalast hehe. ilyenkor nagyon jo a hangulat, s mindenfele zenesz meg egyebek...szorakoztatjak az embert. Tegnap keso estig jartuk a varost, mindenfele kajat kiprobaltunk. Nekem legjobban az egyik "kavezo-warung" tetszett, ahol a bacsi a kave fozesehez felhasznalt faszenet is belerakja a kaveba...nagyon finom.
Az ember Ramadan alatt elgondolkozik s kicsit meg is tapasztalja milyen is azoknak a szegenyeknek, akik nem engedhetnek meg maguknak tobbszori etkezest naponta. Hat ja. Rajon az ember, hogy micsoda szerencses, hogy csak 30 napig kell eheznie egy evben, s akkor is csak napkozben. Aki komolyan veszi, az szinte tenyleg a fold felett lebeg, es teste-lelke megtisztul: nem csak hogy nem esznek, de semmi evilagi "romlott" dolgot sem csinalnak, nem hazudnak, nem karomkodnak, nem dohanyoznak...mindenki jofej mindenkivel. Ja es ilyenkor az osszes szellem nyugton van, be vannak zarva hal istennek :) A tv-bol, radiobol is kb ilyen amerikai christmas- song stilusu dalok folynak szuntelen, persze indonezul. Nagyon vicces.

Yogyakarta tuz es viz kozott fekszik: eszakra a Gunung Merapi vulkan, delre pedig az Indiai- ocean. A vulkan, a varos es Parangtritis tengerpartja eppen egy egyenesre esik...ohohooo micsoda veletlenseg.
Parangtritis sztorija kb a kovetkezo. Reges regen elt egy kiraly, s volt neki egy csodaszep leanya. S ahogy szokas volt akkoriban, a kiraly jol kitalalta, kihez adja lanyat felesegul. A csajnak persze nem tetszett, biztos masba volt szerelmes, es nagy banataban kiult a bicsre nezni a hullamokat. Az ocean megsajnalta es felajanlotta neki: gyere be a hullamok koze es en megmentelek a pasitol. Na es akkor aztan a kiralylany a habok koze vetette magat, azota ott van, o Nyai Loro Kidul, a deltengerek kiralynoje.
A legenda szerint a Mataram kiralysag 16.sz-i alapitoja Senopati beleszeretett a kiralynobe, aki azutan hatalomra segitette a Mataramokat. Azota minden jogjai szultan eloszor Nyai Loro Kidult veszi felesegul, s minden evben aldozatot mutatnak be neki.
A mende-monda ugy tartja, aki zold ruhaban mereszkedik a tengerpartra, azt magaval rantja a kiralyno es soha tobbe nem ter vissza. Minden evben el is visz magaval nehany felelotlen turistat (kb ket hettel ezelott is). De ez itt nem nagy szam, a helyiek kicsit sem lepodnek meg rajta. Elvitte, elvitte. Kesz. A legendat hiszik is meg nem is, mindenesetre a tengerparti szallodak fenntartanak egy tangerre-nezo lakosztalyt a kiralynonek, melyben a falaktol kezdve az agynemuig minden zold szinu. Idorol idore beraknak kajakat, hehe amik aztan ki tudja hova, de eltunnek...

Itt Javan, talan az emberek tudnak valamit amit mi odaat nem, vagy csak erosen hiszik es ez az oka, de leteznek szellemek :) Szinte minden targyrol ami a kiralysaghoz kotodik, valamilyen misztikus legenda kering. Es hiszitek vagy sem, de nekem eddig mindegyik beigazolta magat :)
A 16. sz vegen szuletett meg a masodik Mataram kiralysag, Java igazi muzulman nagyhatalma. Hoditasok sorozata kovetkezett, majd hanyatlas (holland hegemonia...), de Yogyakarta mindvegig magaval vitte a matarami kiralyok hagyomanyait. Idovel a varos a hollandokkal szembeni ellenallas szimboluma lett, s a II.vilaghaboru utan a szabadcsapatok szekhelye, a fuggetlensegeert harcolo Indonezia ideiglenes fovarosa. A szultani udvar meg a varos 1948-as elfoglalasat kovetoen is erinthetetlennek szamitott a hollandok szamara, s az Indonez Koztarsasagban is megorizte onallo szultanatusi statuszat.
Kratonnak nevezik a szultani palotat (ott lakik a mai szultan X.Hamengkubuwono), s az ot korulvevo utcakat. A feher falakkal korulvett ovarosban 25000 ember el (velem egyutt mar 25001:)). A palotanak hajdanan 8 kapuja volt, de az ido vaskeze s a foldrengesek kovetkezteben mara mar csak 2 maradt epen. Mindegyik kapuhoz tartozik egy vedoszellem, amik meg ma is ott vannak, s orzik a beket a falakon belul. Igazan megnyugtato. De nem csak a kapukat orzik szellemek, itt ugy tartjak minden egyes haznak van sajat ore...ennek is amiben lakom. Ezek a szellemek hasonlo tulajdonsagokkal rendelkeznek, mint mi emberek, vannak jo es rossz szokasaik egyarant pl. szeretik megviccelni az uj vendeget ha ugy tetszik nekik, ugyhogy ne csodalkozzak, ha furcsasagok tortennek velem ejszaka...es ne ijedjek meg, mert ugye alapvetoen jo szellemek. nahat el lehet kepzelni milyen edesen alszom ejszakankent:) itt igencsak tiszteletben tartjak ezeket a szellemeket es az osi hagyomanyokat. Pl. ha kisbaba szuletik a hazban, a koldokzsinorjat el kell temetni a kertben, s ez is vedi a csaladod a sotet eroktol. A kulonfele fegyvereknek is misztikus erot tulajdonitanak. Az egyik szobaban 3 landzsa van a falra erositve, ezeket idorol idore feldiszitik viragokkal, s imadkoznak nekik. Hagyomanyos fegyver az un. krisz, mely egy rovid tor, s mindegyiknek onallo ereje van. Evekkel ezelott a csalad Surabaya-ba indult egy eskuvore, s vittek magukkal a hagyomanyos javai viseletet, melyhez a krisz is hozzatartozik. A tor hatul utazott a csomagtartoban a tobbi cuccal egyutt. Az ut soran egymas utan negyszer kapott defektet az auto, s akkor Eyang Yanto (a csaladfobacsi) gondolt egyet, s a fegyvert az auto elejebe tette. Onnantol kezdve szerencse kiserte utjukat... :) azt hiszem az en szobamban is log egy ilyen krisz. Na meg persze Sukarno-papa is ott figyel a falrol, akirol szinten az a hir jarja, hogy voltak kulonleges kepessegei :)...s bar az en szobamrol is meselnek mindenfele titokzatos sztorit, meg hogy itt tortent a legtobb fura dolog, meg sincs
kom aggodalomra. A gonosz eroktol tobbszorosen is vedett a kero. hehe.

Nem messze innen, gyalog nehany percnyire, talalhato a Taman Sari (Illatos kert), a szultan furdozohelye, melynek nagy resze az evek alatt szinten megrongalodott. Nemi lepcsomaszas utan gyonyoru kilatas nyilik az ember szeme ele, koros korul a varos, a messzesegben a hegyek korvonalai rajzolodnak ki, s eszak fele... a Gunung Merapi felelmetes sziluettje pofekel szuntelen. A helyiek szentul hiszik, hogy a hegy gyomrat termeszetfeletti erok lakjak, s evente egyszer aldoznak neki. Azt mondjak, ha ez a vulkan kitor, valami sokkal nagyobb katasztrofa koveti. Igy tortent ez legutobb a cunamival...
Ha lefele indulunk a lepcsokon egy fold alatti mecsetbe erunk. Hajdanan innen indult egy titkos alagut a tenger fele. Ha autoval indulunk a Parangtritis bicsre, 1 ora az ut, ha az alaguton gyalog, mindossze 50 perc :) Az alagut bejarata azonban nehany eve mar be van falazva, sok gyerek nem tert vissza...
Itt van nem messze egy hatalmas fuves ter, melyet alun-alunnak hivnak. A 19.sz. elejen itt tartott seregszemleket Yogyakarta uralkodoja. A ter kozepen ket hatalmas vensegesen ven (banyan) fa all, melyeknek szinten magikus ereje van. Ha csukott szemmel elindulsz a ter egyik vegebol egyenesen a fak iranyaba, s at akarsz menni kozottuk, nem tudsz. Valami elterit, s ferden mesz :) vicces. en jonehanyszor probaltam mar...

Ezek a legendak mind-mind csak toredekei annak a sokmillionak, melyben hisznek itt az emberek, s melyeket szajrol szajra adnak tovabb. Ebbol is latszik, hogy bar a tersegen vegigsoport a hindu, buddhista es foleg az iszlam vallas (a legtobb ember ma hivo muszlim), kulturajukban megis melyen orzik az animizmust, a szellemek eltette osi hitet.

A jakartai repter addig a legszebb, kis piros teteju hazikok, kozottuk kertecskek. A csomagom persze nem erkezett meg. Mondjuk nem lepodtem meg ratja, szamitottam ra.
Tiz ev utan ujra talalkozom Dita nagybacsimmal, nem sokat valtozott, talan kisebb lett valamivel, meg oszebb. Kisebb csoport vart ram hatalmas autoval. Itt minden auto hatalmas, mint az amerikaiaknak es a masik oldalon kozlekednek. Jakarta vegtelenul nagynak tunt nekem, soha nincs vege barmerre mesz. Ha az agglomeraciot is beleszamitjuk, akkor 16-20 millio lakosu. Az autopalzarol leterve egyre tobb a motor, aztan mar szinte csak motor. Micsoda nyuzsges, az utcan mindenfele kajaldak meg trafikok, rengeteg ember. Csaladlatogatas kovetkezik. Hatalmas haz, rengeteg kaja, rizs, csirke, tofu, valami szamomra ismeretlen gyumolcs, vastag palacsinta szeruseg kokuszos szirupban, tea. Sok sok csaladtag, mindenkinek tiz neve, soha nem jegyzem meg.
Aztan megyunk Ditaekhoz. Nagyon tetszik a haza, pici es egyszeru, de baratsagos. Elol, hatul kis kert. A furdes kicsit fura, kancsoval ontom magamra a vizet a kadbol kimerve, wc lehuzasa hasonloan kancsoval tortenik. Kapok pizsamat, szunyogriasztot, takarot nem, de minek. Mar alszom is, de micsoda zajok! Mocik berregnek, dudalnak, az emberek kiabalnak, vki enekel, mintha meg mindig az utcan lennek.
A tv hangjara ebredek, a gyerekek spongyabobot neznek. Kb del van, de nekem meg csak hajnali het...Reggelire tea, nasi goreng (piritott rizs), tempe (ilyen szojabol keszult teglalap alaku cucc), csirkemaj, aztan papaya. Igazabol itt minden etkezes olyan, mintha ebed lenne.
Majd felpattanunk a mocira, es Dita elhoz a warnetbe (igz hivjak az internet kavezot). Mennyi ember! mocik, buszok, egyenruhas gyerekek mennek iskolaba. Kapok avokadodzsuszt, finom. Mar megyek is...

Katar felulrol nezve egyszinu barna. Olykor lapos teteju hazak negyzethaloba rendezett csoportjat latni, meg ures autopalyakat. Tobbsavos, szogegyenes, persze nincs semmifele akadaly, ami miatt gorbulnie kene. A semmibol a semmibe vezet. Aztan tenyleg semmi. Ures barna felulet.aztan fordul egyet a repulo, egy fel percig csak az eget latom, s aztan...elem tarul a Perzsa obol, felette a kelo nap. Tatom a szamat, tapadok az ablakra. Mar ez a nehany pillanat is eleg Katarbol, hogy lenyugozzon.
A repteren mindenfele nepseg a vilag minden reszerol, gazdag olajsejk, szakallas neni, kinai hazaspar, amerikai utazo...Hosszu sorban allasok utan vegul egy buszon talalom magam, elvisz egy szallodaba, megintcsak tatom a szamat, micsoda vendeglatas, volt ott minden.
Ket osztrak srachoz csapodom, elindulunk a varosba. Busszal megyunk, 2 dollarert harmunkat elvitt kb varosnezo korutra. A poros, omladozo epuleteket felvaltjak a csillivilli, fenyuzo felhokarcolok. Tovukben palmafak. Am egyik sincs keszen. Az egesz varos egy nagy epitkezes, mindenhol daruk es munkasemberek. Igazabol nem is latni masfajta embert, csak munkast. Nok peldaul egyaltalan nincsenek. Kicsit kellemetlenul ereztem magam, barhova mentunk, minden szempar ram szegezodott. Egy ido utan aztan rajottem, hogy a szigorunak tuno tekintet ellenere nagyon kedvesek, ha az ember szoba elegyedik veluk. S bar akadt, aki odamondogatott nekem dolgokat, a legtobben inkabb kivancsisagbol neztek. A szallodaban megismerkedtem egy pakisztani sraccal, meg hat brazillal. Nagyon vicces volt mindegyik.
Este aztan vissza a repterre, es irany Jakarta!